Egy hónappal a Magyar Kultúra Napját követően az akkor indult kezdeményezésekre visszatekintve jól látszik, mennyire fontos minden településen az az egy szakember, aki megmozgatja, energetizálja a közösségeket, lendületbe hozza az eseményeket. A Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programjához csatlakozó 137 településen szerveztek Vas megyében az igazgatóság munkatársai a nemzeti kulturális értékeinkhez kötődő legszebb ünnepen valamilyen programot, és indítottak el folyamatokat.
Életet leheltek a legkisebb falvakba is a közművelődési asszisztensek, felkeltették a lakosság érdeklődését, játékra hívták fantáziájukat, „berozsdásodott” kreativitásukat megolajozták, önbizalmukat megerősítették tehetségük kibontakoztatásához.
A Vas Megyei Igazgatóság felhívására a pandémia keretei között sorra születtek az ötletek, hogyan ünnepelhetnék meg nemzeti kultúránk legszebb napját a kisközösségek. A plakátokon, szórólapokon, honlapon, közösségi felületeken megjelentett megemlékező gondolatok szinte kötelező elemei voltak a terveknek; ugyanakkor a legtöbb közművelődési asszisztens a bemutatkozásra és a jövőnek szóló ötletelésre, figyelemfelkeltésre is kihasználta az alkalmat.
Amíg advent idején még csak ismerkedtek a lehetőségeikkel, a Magyar Kultúra Napján már bátran mutatták be falvaiknak, közösségeiknek a bennük és munkájukban rejlő lehetőségeket a munkatársak. Honlapok megújulásának, közösségi oldalak indulásának napja volt szinte mindenhol az ünnep, de helyi nyomtatott újságok, hírlevelek is születtek szép számmal. Felfedezték a közművelődési asszisztensek azokat a közösségi tereket, amelyeket belakva, feldíszítve vírushelyzet alatt is szólhatnak a lakossághoz. Kiállítások színterei lettek tehát a buszmegállók, a középületek üveg felületei, idézetek csüngtek kerítéseken és fákon. Így minden községben érezhették az ott élők, hogy elindult valami, új értékek születnek, a régi értékek pedig még megbecsültebbek lesznek.
Olyan közművelődési asszisztens is akadt, aki már a közösségépítés útjára lépve nem egyedül tervezte az ünneplést, vagy hozta létre a kiállításokat, hanem segítőket, a helyi értékteremtőket maga mellé állítva alkotott. A plakátokat például több helyen maguk a helyiek rajzolták; fáradtságot nem kímélve a kultúráról eszükbe jutott gondolatokat, idézeteket osztották meg mindenkivel.
Kvízjáték, vetélkedő is indult a kistelepüléseken helyi értékekhez, híres emberekhez, alkotókhoz, helytörténethez kötődően, amelyek jutalmazása már személyesen történt és nagy nyilvánosságot kapott, így is motiválva mindenkit a közösségi életbe való bekapcsolódásra.
Sorra születtek az interjúk a települések közszeretetnek örvendő lakóival, a közösség lelkeivel. Az amatőr művészek pedig online műsorokkal örvendeztették meg a közösségi oldalak követőit. Ezáltal nemcsak helyben, hanem közel, s távol rengetegen felfedezhették maguknak a vasi közösségek kincseit, érdekességeit és innovációit Acsádtól Zsennyéig.
A közösségek újdonsült építői pedig a sikerélményeken felbátorodva Bálint-napra is készültek programokkal megszólítva a helyi szerelmeseket, vagy a hely szerelmeseit. Sőt el is űzték több helyen a telet: régi szokásokat felelevenítve macskuráztak, a farsangi álarcokat maszkként használva vonultak végig a falun kisebb csoportokban.
A Vas megyei közösségépítők a képzéseken, szakmai műhelyekben szerzett tapasztalataikat is felhasználva készülnek újabb és újabb tervekkel nemzeti ünnepünk, március 15-e megünneplésére. Van, ahol már varrják a kokárdákat a falu minden egyes lakója számára.
Éles Krisztina
