A múltba hív egy kis ház, amely számos emléket őriz az ott lakók életéből: megsárgult fényképeket, régi bútorokat, háztartási és háztáji eszközöket, és egy százéves rokkát is – amelyet Gál Katalin működtet.
Kevesen használják napjainkban a kézi fonáshoz szükséges eszközt, a rokkát. A legtöbb helyen vagy kiselejtezték már, vagy inkább csak dísze az otthonoknak, hiszen akik hajtották, azok nem élnek már, és talán szükség sincs arra, hogy bárki saját családja számára ruhának való fonalat készítsen. A kicsi gyerekek pedig legfeljebb a mesékben hallottak róla: Csipkerózsika történetéből lehet ismerős számukra.
Gál Katalinéké a szattai portát immár nem csak díszítő rokka. Az esős-borongós időjárás és a koronavírus okozta járványhelyzet miatt a lakásban töltött idő végtelenre nyúlt, és az aktív nyugdíjas hölgy időtöltésként újra elővette a rég nem használt rokkát, megmutatta családjának, unokáinak, hogyan működik, hogyan válik a gyapjú fonallá – erről videó is készült, amit nemrég megosztottak az egyik közösségi portálon.
– Akkor lesz szép egyenletes a fonal, ha nem nyers, hanem kártolt gyapjút használunk hozzá, azaz a benne lévő csomókat kibontják, szétfésülik a szálakat, amelyek összetapadtak benne – tudtuk meg az asszonytól, aki édesanyjától leste el gyermekkorában a technikát.
Katalin megmutatta nekünk, hogy melyik része a rokkának az orsó, hol vannak a fonalvezető kampók. Az egész szerkezetet pedállal hozzák mozgásba, amelyet lábbal hajtanak. Megmutatta azt is, hogyan húzzunk szálat, és azt működés közben hogyan kell helyesen tartani, miközben a szerkezet sodorja a fonalat.
– Édesanyámé volt a rokka, fontak vele mellényhez, más ruhadarabokhoz és szőnyeghez is fonalat. Maguk készítették a szálakat, hiszen a faluban ilyenhez nem jutottak. Külön nem tanítottak meg a szerkezet használatára, néztem, hogyan csinálják – meséli.Képgaléria: Sodorja a rokka
Lányainak és ha igény van rá, a vendégházba érkezőknek is szívesen megmutatja a rokka működését, hiszen a fiatalok nagyon kevés helyen láthattak ilyet élőben, alkalmuk sem lehetett kipróbálni, de lehet, hogy érdekli őket – árulta el nekünk, ahogy azt is, hogy nemcsak fontak, szőttek is otthon, sőt, többféle – nemcsak álló, hanem fekvő rokkájuk is volt. Gyapjúból és lenből is sodortak fonalat, az utóbbiból készített szálat ponyva és zsákok anyagának szövéséhez használták fel – tudtuk meg.
Gál Katalin nemcsak kislányként foglalkozott a fonással, anyagokkal, hanem a szakmája is varrónő lett. És lám, nyugdíjasként sem unatkozik.